Gyilkosság egy ablakban, egy uszodában és egy japán étteremben. Egy South park sapkás fiú, aki pálcikával eszi a levest, a férje öccsével élő anya, a bűnesetek lepecsételt helyszínéről emlékeket gyűjtő rendőrkapitány, egy japán nő, akinek sorsa van és mások.
Hamlet történet napjaink Moszkvájában. Igen, Válja apját a saját felesége mérgezte meg, és ezért vagy ettől függetlenül is, különös párkapcsolatban él Olgával. Elmúlt már 30, és tudjuk, hogy ez mit jelent. Az a foglalkozása, hogy bűnesetek rekonstruálásakor ő játssza az áldozat szerepét. Mitől fél? És mit történik akkor, ha a szerepek összecsúsznak…
LÁNY: Te már biztos kitaláltad, hogy mit mondasz, miért kell elválnunk?! Ne gondolkozz sokáig, úgy néz ki, mintha együtt lennénk, azt játsszuk, hogy te vagy a férj, én meg a feleség! Engem egy dolog zavar, hogy harminchárom évesen megint keresni kell, bele kell szeretni, együtt járni… Ezt már annyira unom! Én nem bírok senkivel sem megismerkedni, sem beszélgetni, befejeztem, veled, öt évvel ezelőtt, nálad maradtam, mindent megtudtam, mindent láttam, nem érdekel már semmi… kit szedjek fel? Hiszen azt kell majd játszani, hogy az embert érdekli a másik, hogy feleségül vegyen…
VÁLJA: Figyelj… figyelj picit… nem tudnál kicsit fojtogatni inkább…
LÁNY: Hogy érted? Kézzel?
VÁLJA: Nem, kézzel ne nyúlj hozzám, csak azt szeretném, hogy ne tudjak levegőt venni, hogy igazából fulladozzak…
LÁNY: Ja, scuffing. Főleg ilyen onanisták csinálják, kiverik és közben egy kendővel fojtogatják magukat…
Alkotók:
Fordító: Tompa Andrea
Dramaturg: Sebők Bori
Zene: Vajdai Vilmos
Videó: Juhász András
Díszlettervező: Merétei Tamás
Jelmeztervező: Barnoff Tamara
Rendezőasszisztens: Kálmán Eszter
Közreműködik: Kulcsár Viktória
Produkciós asszisztens: Fazekas Anna
Rendező: Vajdai Vilmos
