A Camerata Salzburgot Bernhard Paumgartner alapította 1952-ben, a Salzburgi Mozarteumban tanító kollégáiból és annak legjobb növendékeiből. Sokáig iskolai zenekarként működött az együttes, mígnem Végh Sándor került az élére 1978-ban; az ő keze alatt lett professzionista, sőt világhírű zenekar. Lett légyen szó Mozartról, Schubertről, Bartókról vagy Beethovenről, minden a Végh Sándor művészetére jellemző hitelességgel, természetes zeneiséggel szólalt meg, a zenekari játékban is érvényesítve a kamarazenélés lényegét jelentő, „egymást érző” habitust.
A Camerata Salzburg komoly válságba került Végh Sándor 1997-ben bekövetkezett halálakor, de kényszerű interregnum után sikerült továbblépni: Roger Norrington személyében olyan muzsikus vezette tíz évig az együttest, aki más irányból, a történeti hitelesség felől közelíti meg a zenét. Őt követte Leonidas Kavakos hegedűművész, aki első vendégművészből lett művészeti vezető, de csak két évig töltötte be ezt a posztot. 2011 szeptemberétől Louis Langrée-t nevezték ki karmesternek, szerződése öt évre szól. Több jelentős muzsikus formálta tehát a Camerata Salzburg hangzásvilágát, Végh Sándor hatása azonban még mindig érezhető, sőt, minden bizonnyal mindig is érezhető marad.
