MÁV Szimfonikusok - Unokák/3. 11:30
Műsor:
Szedjük szét és rakjuk össze!
Erkel: Hunyadi László – nyitány
Kodály: Galántai táncok
több
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2013. február 9. szombat, 11:30
Folytatjuk az Unokák és nagyszülők hangversenyein rendszeresen előforduló, Szedjük szét és rakjuk össze című hangversenyek sorát. Erkel Ferenc (1810-1893) a magyar zene történetének egyik legnagyobb alakja, akinek mi, az utókor magyar zenekedvelői nagyon sokat köszönhetünk. Nemzeti himnuszunk zenéje, az Operaház létrejötte, a magyar opera műfajának megteremtése fűződik az ő nevéhez. Operái között az egyik leghíresebb az 1844-ben bemutatott Hunyadi László. Erkel ehhez a dalműhöz írta a leghosszabb és leghatásosabb zenekari bevezető zenét, amely önmagában is hatásos koncertdarab. Megszólalnak benne az opera legfontosabb dallamai, de nem egyszerűen egymás után írja ezeket, hanem a zenei formatan szabályait betartó, logikus rendet felmutató szonátaformában.
Olyan mű, amely nagyon megérdemli az elemzést és amelyet ifjú hallgatóink talán jobban is élveznek, ha előzőleg kicsit belelátnak a zeneszerző műhelyébe. Egy másik klasszikus zenei forma, a rondóforma gyönyörű megvalósulása Kodály Zoltán (1882-1967) egyik legismertebb műve, a Galántai táncok. Gyermekkorának egyik kedves helyszínén, a felvidéki Galántán töltött évek emlékét idézi fel a műben, azzal is, hogy korábban éppen Galántán élt cigányzenészek lejegyzett dallamait dolgozza fel a tánckölteményben. Önmagukban is gyönyörűek ezek a dallamok, de külön öröm felfedezni, hogyan, milyen eszközökkel ülteti át őket a szerző a modern, nagy szimfonikus zenekar világába. Mindkét műből meghallgatunk részleteket, majd egyben az egészet.
Olyan mű, amely nagyon megérdemli az elemzést és amelyet ifjú hallgatóink talán jobban is élveznek, ha előzőleg kicsit belelátnak a zeneszerző műhelyébe. Egy másik klasszikus zenei forma, a rondóforma gyönyörű megvalósulása Kodály Zoltán (1882-1967) egyik legismertebb műve, a Galántai táncok. Gyermekkorának egyik kedves helyszínén, a felvidéki Galántán töltött évek emlékét idézi fel a műben, azzal is, hogy korábban éppen Galántán élt cigányzenészek lejegyzett dallamait dolgozza fel a tánckölteményben. Önmagukban is gyönyörűek ezek a dallamok, de külön öröm felfedezni, hogyan, milyen eszközökkel ülteti át őket a szerző a modern, nagy szimfonikus zenekar világába. Mindkét műből meghallgatunk részleteket, majd egyben az egészet.
Ajánlatunk
Dalok a világból (népdalok és Kodály Zoltán, Max Knigge, Naomi Shemer, Françoise Leleu, Michael Neaum, Arvo Pärt dalfeldolgozásai) Gustav Mahler: 1. (D-dúr, „Titán”) szimfónia
Könnyed tánctételek és perzselő érzelmeket megéneklő áriák váltakoznak a BFZ régizenei koncertjén.
Franz Schubert: Die Zauberharfe (A varázshárfa) – nyitány, D. 644 Max Bruch: 1. (g-moll) hegedűverseny, Op. 26 Robert Schumann: 2. (C-dúr) szimfónia, Op. 61
Ajánló
Erwin Schulhoff: Öt darab vonósnégyesre, WV 68 – vonószenekari átirat Johann Georg Albrechtsberger: Harsonaverseny Georg Friedrich Händel: B-dúr concerto grosso,…
Madarak éneke hoz novemberi tavaszt a Müpa koncerttermébe.
Madarak éneke hoz novemberi tavaszt a Müpa koncerttermébe.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!