A tambura a lantfélék családjába tartozó, kis testű, hosszú nyakú pengetőhangszer, amely hosszában kettéhasított lopótökhöz hasonlít. A „tökcitura” név alapján arra lehet következtetni, hogy régebben kopótökből is készült. A ma ismert tambura teste a nyakkal és fejjel együtt általában egy darab fából van: jávorfából, ritkábban gyümölcsfából. A kis tamburák között is akad olyan, amely nem lopótökhöz hasonlít, hanem nagyjából a gitár, esetleg hegedű formáját utánozza.
A nagyobbak – basszprím és brácstambura – esetében éppenséggel a gitárforma a gyakoribb. A tambura tartozéka a ruganyos szaruból vagy műanyagból készült verő. A tamburabőgőt hüvelykre borított vastag bőrrel pengetik. Tánckíséretben a tamburabrács többnyire a bőgővel együtt halad; előbbi az egyszerű akkordokat, utóbbi az akkord basszusát játssza. A dallamjátszó hangszerek, prím és basszprím oktáv-párhuzamban játszanak; a pengetés alapegysége általában tizenhatod. (Sárosi Bálint nyomán)
