Antonio Vivaldi: Négy évszak című alkotása igazi programzene. Minden egyes évszakának tételeiben ott a szomorúság, a szenvedély, de az öröm is, csupa mese, csupa sírás, ujjongás vagy épp elábrándozás. Valójában nem is egy mű, hanem négy: négy hegedűverseny (barokk nevén concerto), amit a program, az évszakok váltakozásának, a természet körforgásának ciklikus rendje kapcsol össze. Vivaldi igen fontosnak tartotta, hogy az előadók, s rajtuk keresztül a hallgatók is világosan értsék e program minden részletét, különösen izgatták a zenén kívüli dolgok, például a természeti jelenségek, állathangok, különféle mozgások, vagy éppen lelkiállapotok zenei ábrázolásának lehetőségei. A négy évszakban a páratlanul gazdag és csillogó hangszeres virtuozitás is a program, a kifejezés szolgálatában áll.
Haydn: D-dur Divertimento op.1 No.3 (Hob.III.3)
A szimfóniák mellett Haydn legismertebb és ma is leggyakrabban játszott darabjai a vonósnégyes műfajában születtek. A zeneszerző első vonósnégyeseit huszonhárom éves korában komponálta. Nagy részük még a divertimento - azaz szerenádjellegű, szórakoztató zene - műfaji megjelölést kapta. Fürnberg báró, akinek ez idő tájt szolgálatában állott, vidéki birtokán gyakran rendezett hangversenyeket, ezeken stílusos keretek között szólalhatott meg az op. 1-be foglalt D-dúr „Divertimento”.
Grieg: Holberg szvit op.40
Edward Grieg XVIII. századi táncformában komponált öttételes szvitjét eredetileg zongorára szánta, majd utóbb vonószenekarra dolgozta át. Létrejöttét Ludwig Holberg dán-norvég drámaíró születésének 200. évfordulója inspirálta, egyszerű, népies és őszinte zene. Az 1884-ben született neoklasszicista hangvételű kompozíció a Peer Gynt kísérőzene és az a-moll zongoraverseny mellett Grieg legismertebb alkotásai közé tartozik.