A mű 1929-ben jelent meg, és hogy mi is történik benne? A történet egyetlen színtéren, a Bécs városához címzett sörházban játszódik. A helyszín valóságos, a vendéglő létezett a Király utca 40. szám alatt. A kocsma tere és ideje a regény időjátéka során szélesre tágul.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Saturday, August 29 2009 8:00PM
Valamikor Ferenc József halála után kezdődik a történetnek csak jókora fenntartásokkal nevezhető eseménysor. Három főszereplője – célszerűbb lenne rezonőrt mondani – a Margitszigetről kirándul a szűk terézvárosi utcák eleven nyüzsgésébe. Betérnek a sörözőbe, és rögtön a pesti kocsmai élet sűrűjébe jutnak. Farsang idején vagyunk, Dorottya-napot ünnepel egy már eléggé kapatos társaság. A sörcsapolás gondjának megvitatása után, régi boros butéliák kerülnek elő, kóser pálinka is érkezik valahonnét, és zeneszerszámban sincs hiány. Az iddogáló és danászó alkalmi társaság jó hangulatát elrontja egy különös esemény, egy álomba merült kakas baljós jelenléte, majd ragadozószerű tombolása. Ekkor már a ködös mítoszok világában járnak a jelenlévők. A betévedő ismeretlen, elegáns társaság egyik tagjában a feltámadt trónörököst, a legendás Rudolf „királyfit” vélik felismerni. Macskajajos karneváli forgataggá alakul az együttlét. Valóság és látomás végképp összekeveredik, a sörház szűkös helyisége kitágul, ahol önmagukat unó, hétköznapi személyiségükből kilépő alakok járják világvégeszerű pokoltáncukat. Az ördög nemcsak képletesen teszi be a lábát a sörházba: a mulatozók apránként eltűnnek, mindenki előtt felrémlik sanyarú hétköznapi élete, boldogtalansága.
A regény időtlenségben lebegő szereplői, az író formateremtő újításai, álmokat és valóságot átfogó nézőpontja Bulgakov jó egy évtizeddel később keletkezett főművének, A Mester és Margarítának szemléletmódját előlegezik. Cserhalmi György méltóan bátor gesztussal Krúdy e „háromszáz oldalon álló”, gyönyörű kisregényét állítja színpadra. Rendezőként is megmutatkozik tehát a debreceni közönség előtt. Ki szólaltathatná meg hitelesebben Krúdy világát, ha nem e színházi Szinbád, aki oly sok életet élt meg eddigi pályája során? „Boldogult úrfikoráról” mesél majd nekünk író s rendező egyaránt.
Jean Sibelius: Six Songs – Sydämeni laulu (Song of My Heart), Op. 18, No. 6 Joseph Haydn: Symphony No. 103 in E-flat major (“Drumroll”) Hob. I:103 Jean Sibelius: Symphony No. 2 in D major, Op. 43
Erwin Schulhoff: Five Pieces for String Quartet, WV 68 – arranged for string orchestra Johann Georg Albrechtsberger: Trombone Concerto Georg Friedrich Handel: Concerto Grosso in B-flat major, Op. 6, No. 7, HWV 325 Pyotr Tchaikovsky: Serenade for Strings in E minor, Op. 48
In November, the concert hall of Müpa Budapest will be filled with spring birdsong.
Camille Saint-Saëns: Cello Concerto No. 1 in A minor, Op. 33 Anton Bruckner: Symphony No. 7 in E major, WAB…
Songs from the World (traditional songs and song arrangements by Zoltán Kodály Max Knigge, Naomi Shemer, Françoise Leleu, Michael Neaum…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
