Pjotr Iljics Csajkovszkij és az „Orosz Ötök” kapcsolata az orosz zenei élet két meghatározó irányzatának találkozását tükrözte. Az „Ötök” – Balakirev, Muszorgszkij, Borogyin, Rimszkij- Korszakov és Kjui – az orosz népi hagyományokon alapuló nemzeti romantikus zenét képviselték, míg Csajkovszkij a nyugat-európai romantika és a technikai tökély iránti elkötelezettségével tűnt ki.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sobota, 22 Marca 2025 19:00
Műsor
Csajkovszkij-Mészáros: A hattyúk tava, op. 20a - Jelenet és keringő
Csajkovszkij-Mészáros: A diótörő, op. 71a - A Cukortündér tánca
Kjui: g-moll prelűd
Kjui: Asz-dúr prelűd
Muszorgszkij-Mészáros: Egy kiállítás képei
Előadó:
Mészáros Zsolt Máté - orgona
Pjotr Iljics Csajkovszkij és az „Orosz Ötök” kapcsolata az orosz zenei élet két meghatározó irányzatának találkozását tükrözte. Az „Ötök” – Balakirev, Muszorgszkij, Borogyin, Rimszkij- Korszakov és Kjui – az orosz népi hagyományokon alapuló nemzeti romantikus zenét képviselték, míg Csajkovszkij a nyugat-európai romantika és a technikai tökély iránti elkötelezettségével tűnt ki. Csajkovszkij az 1860-as években találkozott az „Ötök” tagjaival, köztük Balakirevvel, aki tanácsokkal segítette például a „Rómeó és Júlia” nyitányfantázia megírásában. Bár osztotta lelkesedésüket az orosz népzene iránt, nem fogadta el maradéktalanul művészi hitvallásukat, mivel saját stílusában ötvözte a nemzeti és a nyugati elemeket.
Az „Ötök” kezdetben bizalmatlanul tekintett Csajkovszkijra, mivel ő a szentpétervári konzervatórium akadémikus képzéséből érkezett, amelyet ők elutasítottak. Később azonban közeledtek egymáshoz, különösen Rimszkij-Korszakov révén, aki maga is a konzervatórium professzorává vált. Csajkovszkij műveiben gyakran használt népzenei elemeket, ugyanakkor nemzetközi színvonalú szimfóniáival és balettjeivel – mint például a „Hattyúk tava” – túllépett az orosz zenei hagyományokon. Ezért sokan úgy tekintettek rá, mint aki egyesítette az orosz és nyugati zene legjobb erényeit. Kjui például kritikusan viszonyult Csajkovszkij műveihez, és konzervatóriumi vizsgakompozícióját
elmarasztalta, bár elismerte tehetségét. Másrészt Rimszkij-Korszakov, az Ötök „legnyugatosabb” tagja, később közeledett hozzá, és elfogadta a konzervatóriumi oktatás jelentőségét is. Muszorgszkij és Borogyin kevésbé foglalkoztak Csajkovszkij műveivel, mivel autodidakta háttérrel inkább saját nemzeti stílusukra koncentráltak. Az Ötök általánosságban kritikusak voltak Csajkovszkij nyugatias hatásaival szemben, de elismerték érzelmekben gazdag dallamvilágát és technikai kifinomultságát. Az Orosz Ötök zenei stílusa erőteljesen épített a népi dallamokra, heterofóniára és orientalista elemekre, míg Csajkovszkij inkább a nyugati harmóniai és formai elveket részesítette előnyben. Mindezek ellenére mindkét irányzat hozzájárult az orosz zene nemzetközi elismertségéhez.
Erwin Schulhoff: Öt darab vonósnégyesre, WV 68 – vonószenekari átirat Johann Georg Albrechtsberger: Harsonaverseny Georg Friedrich Händel: B-dúr concerto grosso, Op. 6, No. 7, HWV 325 Pjotr Csajkovszkij: Vonósszerenád, Op. 48
Dalok a világból (népdalok és Kodály Zoltán, Max Knigge, Naomi Shemer, Françoise Leleu, Michael Neaum, Arvo Pärt dalfeldolgozásai) Gustav Mahler: 1. (D-dúr, „Titán”) szimfónia
Jean Sibelius: Hat dal – Sydämeni laulu (Szívem dala), Op. 18, No. 6 Joseph Haydn: 103. (Esz-dúr, „Üstdobpergés”) szimfónia, Hob. I:103 Jean Sibelius: 2. (D-dúr) szimfónia, Op. 43
Ludwig van Beethoven: 9. (d-moll) szimfónia, Op. 125
Julia Donaldson és Axel Scheffler világszerte ismert meséjéből, A Gruffalóból a berlini Konzerthaus felkérésére Fischer Iván komponált humoros gyerekoperát, amelyet…
Camille Saint-Saëns: 1. (a-moll) csellóverseny, Op. 33 Anton Bruckner: 7. (E-dúr) szimfónia, WAB 107
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
