A szerző szándéka "tisztelgés Bartók és Mahler előtt a pentatónia szellemében", s tegyük hozzá: bevált eszközökkel, a már járt utat el nem hagyva.
Konzervatív zeneszerző Dohnányi Ernő is, aki fiatalon Brahms nyomában indult el, és ettől a stílustól soha nem távolodott el annyira, mint kortársa, Bartók. Opus 12-es műve lényegét tekintve egybekomponált, háromtételes csellóverseny, és már a címadás is Schumannt idézi. A darab hangulata közel áll az utóbbi szerző és Dvořák csellóversenyéhez.
A cselló főszerepet kap a Don Quixote című szimfonikus költeményben is, Richard Strauss ezzel a hangszerrel személyesíti meg a hóbortos lovagot. Kalandjait könnyedén nyomon követhetjük, a zene érzékletesen festi le a hadseregnek gondolt juhnyájjal, a varázslónak nézett bencés szerzetesekkel, vagy éppen az óriásnak vizionált szélmalmokkal folytatott csatározásait.
A Dél-Dunántúl kulturális életének egyik legmeghatározóbb szereplője a Pannon Filharmonikusok együttese, amely az év elején Európa legrangosabb koncerttermeiben aratott sikert, és állandó szereplője a budapesti zenei életnek is, ezúttal a cívisváros közönségét készül meghódítani, Bogányi Tibor, az együttes vezető karmestere vezényletével, és a rendkívül fiatal, ám kiemelkedő tehetségű muzsikus, Gabriel Schwabe közreműködésével.
Műsor:
Orbán Gy.: 4. szerenád
Dohnányi E.: Koncertdarab gordonkára és zenekarra
R. Strauss: Don Quixote - fantasztikus változatok egy lovagi témára, op. 35
Közreműködik:
Gabriel Schwabe - gordonka
Pannon Filharmonikusok
