Lukács/5. Olasz Intézet
Műsor:
Brahms: Tragikus nyitány op. 81.
Brahms: D-dúr hegedűverseny op. 77
Brahms: D-dúr szerenád, op. 11.
Közreműködik Alexander Markov.
több
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. május 25. péntek, 19:00
Kocsis Zoltán 2011-ben Bartók műveiből összeállított műsorral örvendeztette meg hallgatóinkat és muzsikusainkat. Ebben az évadban is egy szerző, ezúttal Johannes Brahms (1833-1897) műveiből válogatott. Brahms a romantika egyik legnagyobb zeneszerzője. Hamburgban született és bár később Bécsbe költözött, gyermekkori benyomásai megmaradtak, innen származik az a kis borongós szomorúság, amely minden művében jelen van. Úgy romantikus, hogy közben megőrzi személyiségének zárkózottságát, és úgy keres új utakat, hogy közben rendíthetetlenül hű legnagyobb példaképéhez és elődjéhez, Beethovenhez.
A későbbi nagy szimfóniákhoz vezető út fontos állomása Brahms két szerenádja, amelyeket az 1850-es években komponált és amelyekben a régi szerenádok kis formáinak keretében kipróbálja saját kompozíciós elképzeléseit. A későbbi alkotások ismeretében lehet igazán értékelni, hogy mennyi érték lakozik ezekben a fiatalkori művekben.
A Tragikus nyitány 1880-ban egy időben keletkezett a vidám Akadémiai ünnepi nyitánnyal, annak mintegy ellenpólusaként. Komolyságát az is magyarázza, hogy komponálása közben Goethe Faustja lebegett a zeneszerző szeme előtt. A Hegedűverseny hangnemét tekintve és karakterében is Beethoven Hegedűversenyét juttatja a hallgató eszébe. Súlyos mondanivalót hordozó, az üres virtuozitást nem is érintő, nehéz darab. Szólistánk, az elképesztő tudású és sugárzó egyéniségű Alekszandr Markov, Amerikában élő orosz szárma
A későbbi nagy szimfóniákhoz vezető út fontos állomása Brahms két szerenádja, amelyeket az 1850-es években komponált és amelyekben a régi szerenádok kis formáinak keretében kipróbálja saját kompozíciós elképzeléseit. A későbbi alkotások ismeretében lehet igazán értékelni, hogy mennyi érték lakozik ezekben a fiatalkori művekben.
A Tragikus nyitány 1880-ban egy időben keletkezett a vidám Akadémiai ünnepi nyitánnyal, annak mintegy ellenpólusaként. Komolyságát az is magyarázza, hogy komponálása közben Goethe Faustja lebegett a zeneszerző szeme előtt. A Hegedűverseny hangnemét tekintve és karakterében is Beethoven Hegedűversenyét juttatja a hallgató eszébe. Súlyos mondanivalót hordozó, az üres virtuozitást nem is érintő, nehéz darab. Szólistánk, az elképesztő tudású és sugárzó egyéniségű Alekszandr Markov, Amerikában élő orosz szárma
Ajánlatunk
Joseph Haydn: 72. (D-dúr) szimfónia, Hob. I:72 Wolfgang Amadeus Mozart: 2. (Esz-dúr) kürtverseny, K. 417 Joseph Haydn: 1. (D-dúr) kürtverseny, Hob. VIId:3 Wolfgang Amadeus Mozart: 2. (D-dúr) divertimento, K. 131
Franz Schubert: Die Zauberharfe (A varázshárfa) – nyitány, D. 644 Max Bruch: 1. (g-moll) hegedűverseny, Op. 26 Robert Schumann: 2. (C-dúr) szimfónia, Op. 61
Ajánló
Camille Saint-Saëns: 1. (a-moll) csellóverseny, Op. 33 Anton Bruckner: 7. (E-dúr) szimfónia, WAB 107
Dalok a világból (népdalok és Kodály Zoltán, Max Knigge, Naomi Shemer, Françoise Leleu, Michael Neaum, Arvo Pärt dalfeldolgozásai) Gustav Mahler:…
Erwin Schulhoff: Öt darab vonósnégyesre, WV 68 – vonószenekari átirat Johann Georg Albrechtsberger: Harsonaverseny Georg Friedrich Händel: B-dúr concerto grosso,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!