Folyamatos a párbeszéd a nézők, illetve az előadó között, illetve a
publikum közreműködésével olyan hangulatok, események idézhetők fel,
melyek mozgalmassá teszik az egyébként statikus táblaképeket.
Mindenki
ismeri János vitéz történetét, mindenki emlékszik a hős kalandjaira,
vagy legalábbis azt hiszi. A kissé kusza, olykor megfakult emlékképek
„félreértésekre” adhatnak okot, az ebből adódó helyzetkomikum miatt
vidám pillanatok részesévé válnak a nézők. Azonban a váratlan események
sem tudják eltéríteni a hőst a kijelölt útról: Kukorica Jancsi beáll
huszárnak, legyőzi az óriáskirályt, de megvív a medvével is. A kalandos
történet végén – ahogy az a mesékben illik –, a jó elnyeri méltó
jutalmát, a gonosz pedig megérdemelt büntetését.
Látvány: Makhult Gabi
Az előadás után kreatív foglalkozás a Csipesz Alkotóműhely tagjaival.