A zeneszerzők korhatár nélkül 6-10 perc hosszúságú gyermekkari, illetve
15-20 perces vegyes kari művekkel nevezhettek, amelyeket öt tagú
nemzetközi zsűri bírált el. Nevezni kiadatlan, nyilvánosan még el nem
hangzott, elsősorban a cappella művekkel lehetett. Legfeljebb három
hangszer használata volt engedélyezett, s a pályaműben a szerző magyar,
latin vagy angol szöveget használhatott.
A koncert második felében elhangzó Psalmus Hungaricus volt az a mű,
amely Kodály Zoltánnak 1923-ban meghozta a zeneszerzői világhírt, s a
legrangosabb hangversenytermekben mindmáig az egyik leggyakrabban
elhangzó magyar zenemű.
Válogatás Kodály Zoltán kórusműveiből
A Zeneszerző-verseny gyermekkari kategóriájában díjnyertes kórusmű ősbemutatója - Bánkövi Gyula: Négyes hatos
Közreműködik: Cantemus Gyermekkar
Vezényel: Szabó Dénes
Válogatás Kodály Zoltán kórusműveiből
A Zeneszerző-verseny vegyes kari kategóriájában díjnyertes kórusmű ősbemutatója - Pócs Katalin: Gyászmenet
Közreműködik: MR Énekkar
Vezényel: Somos Csaba
Kodály: Psalmus Hungaricus
Közreműködik: Horváth István - tenor, MR Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), MR Szimfonikusok
Vezényel:
Kovács János
