HTMSZSZ'16 Piaf-marche/Piaf-menet (Újvidék)
Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a Tháliában
A Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója
Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a Tháliában
A Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. május 20. péntek, 20:00
Előadásunk a tragikus sorsú művésznő harcokban és önmarcangolásban gazdag életéből, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről kiván szemelvényeket adni, megidézve azt a kort, amiben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig. Piafnak sikerült. Hatása és dalai a mai napig érvényesek, és meghatározóak a francia sanzon világában.
A francia sanzon – szemben az angolszász zeneipar termékeivel – zenei eszközökkel szolgálja a francia nyelv szépsége, és a francia költészet nagy mestereitől kapott örökség érvényre juttatását. E zenei műfaj irodalmi gyökerei Baudelaire-ra, Verlaine-re és Rimbaud-ra vezethetők vissza. Ők voltak azok, akik költészetüket a szavak zeneiségére és szövegeiket a rövid formákra építették. Ezek a „gitár nélküli zenészek” találták fel a sanzonban a zenével szimbiózisra lépett irodalom művészi kifejezését. Költészetükben a sanzon olyan irodalmi építőanyagként jelenik meg, amelyben a poézis esztétikumát a szavak csengése és zeneisége szolgálja.
Edith Piaf, a francia sanzon legnagyobb alakja, - a hétköznapi életben kicsi, szürke és jelentéktelen nő- mindenkit elvarázsolt, amikor énekelni kezdett. Hangja erőteljes, enyhén fátyolos volt, jellegzetes kiejtéssel, dalait pedig az extázisig átélte, a közönség is érezhette a szegénység megaláztatását, a kiszolgáltatottságot, a szerelem kínjait és gyönyörét. Sikerei csúcsán sem feledkezett meg a kiskorában átélt nehézségekről, akármennyit keresett, sose volt pénze, nagyvonalú és bőkezű volt, mindenkinek adott, aki hozzá fordult. A kor olyan művészeit fedezte fel és támogatta, mint Yves Montand, Gilbert Bécaud, Charles Aznavour, Georges Moustaki. Művészként sikert sikerre halmozott, a világ a lábai előtt hevert, de emberként mindig boldogtalan volt.
Előadásunkban a dalok francia nyelven hangzanak el, Mezei Kinga előadásában, főként egy zongora kiséretében. Az előadásban néhány nagyon ismert dalát leszámitva olyan dalokat válogattunk , amelyek remek darabok ugyan, mégsem ismeri őket a szélesebb közönség. Ám a legismertebb dalai sem maradnak megemlékezés nélkül, mivel az előadás magába foglalja a dalok a mai korra való hatását is.
Szereplők:
Mezei Kinga
Mészáros Gábor
A zongoránál:
Varga Iván
Richard Strauss: Don Juan, Op. 20 Samuel Barber: Hegedűverseny, Op. 14 Dmitrij Sosztakovics: 5. (d-moll) szimfónia, Op. 47
Othmar Schoeck: Nyári éjszaka, Op. 58 Wolfgang Amadeus Mozart: 1. (G-dúr) fuvolaverseny, K. 313 Franz Schubert – Gustav Mahler: 14. (d-moll, „A halál és a lányka”) vonósnégyes, D. 810 – vonószenekari változat
Madarak éneke hoz novemberi tavaszt a Müpa koncerttermébe.
Dalok a világból (népdalok és Kodály Zoltán, Max Knigge, Naomi Shemer, Françoise Leleu, Michael Neaum, Arvo Pärt dalfeldolgozásai) Gustav Mahler:…
Julia Donaldson és Axel Scheffler világszerte ismert meséjéből, A Gruffalóból a berlini Konzerthaus felkérésére Fischer Iván komponált humoros gyerekoperát, amelyet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!