Erdélyi/2. Olasz Intézet
Műsor:
Mozart: Idomeneo - nyitány
Mozart: g-moll szimfónia K. 550
Brahms: III.,F-dúr szimfónia, op. 90
több
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. január 20. péntek, 19:00
Takács-Nagy Gábor Mozart-Brahms sorozatának harmadik estjén a drámaiság az a szempont, amely rokonságba állítja a három művet. Mozart életének és életművének írói, elemzői szívesen ábrázolják valamiféle mérföldkőként, tájékozódási pontként Mozart operáit. Ebből a nézőpontból igen fontos az 1781-ben bemutatott Idomeneo című opera, amelyben először kap igazi jelentőséget a szereplők jelleme és egymáshoz való viszonyuk, más szóval a zenében is kifejezett dráma. Az Idomeneo nyitánya még nem azt a feszült drámaiságot fejezi ki, amely a későbbi Don Giovanni nyitány sajátja, de már jelen van benne.
Hasonlóképpen gazdag kifejezésben Mozart utolsó előtti szimfóniája, a „nagy” g-moll szimfónia, amelynek hangneme az ún. hangnem-dramaturgia szerint a feszült, drámai karakter hordozója. Kiemelkedően fontos ebben a műben a menüett-tétel, amely a szokásos, gálánsan kedves, vagy paraszt-tánc jellegű vidámság helyett valósággal ördögi, félelmet keltő zene. Brahms III. szimfóniája szerzőjének 50. életévében készült, túl a lélek fiatalkori nyugtalanságán.
Első tétele férfias erőt mutat, de egy ezzel merőben ellentétes, nyugtalanul kereső karakterű téma is megjelenik benne. A hagyományos scherzo helyén álló harmadik tétel egy befelé forduló férfi szemérmes, de mélyről fakadóan őszinte szerelmi vallomása. A legizgalmasabb ebben a műben a sötét f-moll hangnemű zárótétel. Kemény harcot ábrázol, amely végül nem mámoros diadallal, nem is tragikus bukással, hanem bölcs megnyugvással fejeződik be.
Hasonlóképpen gazdag kifejezésben Mozart utolsó előtti szimfóniája, a „nagy” g-moll szimfónia, amelynek hangneme az ún. hangnem-dramaturgia szerint a feszült, drámai karakter hordozója. Kiemelkedően fontos ebben a műben a menüett-tétel, amely a szokásos, gálánsan kedves, vagy paraszt-tánc jellegű vidámság helyett valósággal ördögi, félelmet keltő zene. Brahms III. szimfóniája szerzőjének 50. életévében készült, túl a lélek fiatalkori nyugtalanságán.
Első tétele férfias erőt mutat, de egy ezzel merőben ellentétes, nyugtalanul kereső karakterű téma is megjelenik benne. A hagyományos scherzo helyén álló harmadik tétel egy befelé forduló férfi szemérmes, de mélyről fakadóan őszinte szerelmi vallomása. A legizgalmasabb ebben a műben a sötét f-moll hangnemű zárótétel. Kemény harcot ábrázol, amely végül nem mámoros diadallal, nem is tragikus bukással, hanem bölcs megnyugvással fejeződik be.
Ajánlatunk
Franz Schubert: Die Zauberharfe (A varázshárfa) – nyitány, D. 644 Max Bruch: 1. (g-moll) hegedűverseny, Op. 26 Robert Schumann: 2. (C-dúr) szimfónia, Op. 61
Richard Strauss: Don Juan, Op. 20 Samuel Barber: Hegedűverseny, Op. 14 Dmitrij Sosztakovics: 5. (d-moll) szimfónia, Op. 47
Könnyed tánctételek és perzselő érzelmeket megéneklő áriák váltakoznak a BFZ régizenei koncertjén.
Ajánló
Ludwig van Beethoven: 9. (d-moll) szimfónia, Op. 125
Madarak éneke hoz novemberi tavaszt a Müpa koncerttermébe.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!