Fricsay 1933-ban végzett a Zeneakadémián, de a világhírnévre 1947-ig kellett várnia, amikor a Salzburgi Ünnepi Játékokon Klemperer lemondása miatt, beugrással mentette meg egy kortárs opera ősbemutatóját. Dolgozott Berlinben és Münchenben, turnézott Yehudi Menuhinnal és Anda Gézával, s az 1950-es évektől a Deutsche Grammophon exkluzív művészeként rengeteg lemezt készített: Mozart-operák, Bartók-művek, s persze a legnagyobb idol, Beethoven szimfóniái is szerepelnek a diszkográfiáján. Hollerung Gábor a betegséggel küzdő Fricsay számára oly sok lelki-szellemi energiát nyújtó V. szimfóniát választotta annak a karmesternek a megidézésére, aki egyes kritikusok szerint Toscanini és Furtwängler erényeit egyesítette magában.
Műsor: Beethoven: V. (c-moll) szimfónia, op. 67
Előad és vezényel: Hollerung Gábor