Talán azért választottak klasszikus művet, mert általa is bizonyítani szeretnék, hogy a jelentős művek üzenete örökérvényű, így Moliére-t kortárssukként köszöntik a színpadon. Igyekeznek az előadásban ráirányítani a figyelmet az egymásra figyelés, a megértés jelentőségére...
Moliére műveiben szinte egyszerre van jelen a tragikum és a komikum, de talán az utóbbiból egy csipetnyivel többet "adagol"... Szinte sugallva az utódoknak: ha tudnak valamin nevetni, már nem is fáj annyira. Még akkor sem, ha a szereplőkön keresztül magukat is kikacagják...
A rendező az előadásban mindenképpen egyszerű játékkal kívánja hangsúlyozni a szöveg humorát, ugyanakkor belső igazságra törekszik. Szimbolizmus és korszerűség - díszletben, jelmezben, játékstílusban egyaránt. A darab struktúrájában a "hideg-meleg összecsengetése", az ellentétek váratlan ütköztetése a terv - tartalomban és formában egyaránt.
Az előadást 12 éven felülieknek ajánlják.